Bakancslista rovat - Seychelle-szigetek - 1.rész

16:17 Fatness 0 Comments


Az első állomásunk a Seychelle-szigetek lesznek, mint ahogyan a címből is kiderült. A szigeteket a gránitsziklás partvonalakról, és a gyönyörű fehér homokos tengerpartjairól ismerheted fel a legegyszerűbben. Fontos megjegyezni, hogy az itt fellelhető gránitsziklák, illetve korall atollok (korallzátonyokból felépülő gyűrű alakú szigetek) egyedülállóak az egész világon.  A növény és állatvilága nem túl gazdag a szigetnek, ugyanis francia megszállás alatt volt nagyon sokáig.
  (A franciák megettek mindent amit csak lehetett, ebből kifolyólag sok faj pusztult ki). Nagyjából 1500 növényfaj fedezhető fel, például köztük van a fahéj is, amit akár egy túra közben csak lazán begyűjthetsz ha felismered. Továbbá 2 emlősfaj, 12 madárfaj, Banán pókokkal, és hüllők őshonosak. A hüllőktől sem kell félned, mert szárazföldi óriás teknősökkel, illetve békákkal futhatsz össze. Másrészt a Banán pókok is ártalmatlanok a méretük ellenére. Az óceánban nagyjából 1000-1500 halfaj él. 


Némi száraz, de fontos információ következik: 

  • Földrajzi elhelyezkedése: Az Indiai óceánon helyezkedik el, Afrika keleti partjaihoz közel. 
  • A szigetek területe: 455 km²
  • Fővárosuk: Victoria Mahé szigetén (Ahol nem lakik senki, csak dolgozni járnak be az emberek tehát hétvégére teljesen kiürül) 
  • Államformájuk: köztársaság
  • Pénznem: Seychelle-i rúpia (rupees avagy SCR)
  • A hivatalos nyelveik: francia, angol, seselwa 
  • Vallás: A népesség 90%-a katolikus, 7% anglikán, de szabad vallásgyakorlás engedélyezett. 
  • Népsűrűség: 178 fő/km²
  • Őslakosok nem voltak soha a szigeten, az ott élők franciák, angolok,kínaiak,indiaiak és afrikaiak leszármazottaik 
  • Legmagasabb pontja:  Morne Seychellois (905 m)
  • A szigetek elnevezés a 155 szigetből ered melyet a Seychelle Köztársaság határozott meg. 
  • Éghajlata: Trópusi
  • Évi középhőmérséklet: 27 °C
  • Páratartalom: 80%
  • Csapadékmennyiség 2300 mm (Magyarországon 500-900 mm)

    • Érdekesség: Számos mikroklíma alakult ki a szigeten így előfordulhat hogy az egyik tengerparton esik az eső, még a másikon süt a nap
  • Nemzeti Parkok: 
    • Ste. Anne Marine (1973)
    • Morne Seychellois (1979)
    • Baie Ternay Marine (1979)
    • Curieuse Marine (1979)
    • Port Launay Marine (1979)
    • Praslin (Valle de Mai, Maital) (1979)
    • Silhouette Marine (1987)
  • Természeti Világörökség része: A Seychelle-szigetek két csoportja az UNESCO világörökség része, és a Seychelle-szigetek Alapítvány gondozza őket. Egyik az Aldabra-korallzátony, ami a világ legnagyobb atollja, a másik a Valée de Mai (Május-völgy) Természetvédelmi Terület Praslin szigetén, amelyet földi édenkertnek hívnak.
  • Gazdaság: A gazdaság alapja az idegenforgalom és a halászat
  • Növénytermesztés: kopra, fahéj, vanília, kókusz, édesburgonya, tápióka, banán, tea
  • Állattenyésztés: tonhal, halbaromfi.
  • Ipar: idegenforgalom, újraexportálás, tengerparti szolgáltatások
  • Export: fagyasztott és friss halak, illetve garnélák. Továbbá a fahéj is export termék.
  • Import: húsfélék (Lásd Gasztronómiai rész lentebb) 
  • Közlekedés: Néhány ember vezethet autót, a legtöbben robogót vagy ökrös kocsival közlekednek vagy hajóval tömegközlekedésként használva.

A kultúráról röviden: 

  • Zene és tánc
    • Három fő zenei és tánc stílus alakult ki: az afrikai és madagaszkári eredetű, szinkópa alapritmusú moutia, a minden hónapban új slágerekkel megjelenő sega és az európai eredetű kamtole. Az afrikai és madagaszkári hatás érezhető a hagyományos hangszerek használatánál is, amelyek legnépszerűbb képviselője a bom (vonós hangszer) és a zez (egyhúros szitár), amelyeknek egy tökféléből alakították ki a rezonátortestét, valamint a makalapo (vonós hangszer), amelynek a korpusza bádogdoboz. 
    • Motulia: szenvedélyes zenei és táncforma. A hegytetőkön vagy távoli tengerpartokon száraz kókuszhéjból tüzet raknak és lassú monoton dalba kezdenek, amelyet érzéki shuffle dance-szel folytatnak. A táncoló nők és a férfiak sorban állnak egymással szemben, a többiek pedig figyelik őket.A moutia a rabszolgatartás korát eleveníti fel, az afrikai élmény táncos kifejezése, a morajló dobszó egy elfeledett kor fájdalmából táplálkozik.
    • A sega zene és tánc viszont elterjedt és majdnem minden szállodában meg lehet nézni egy hagyományos előadást, amit színes mauritiusi ruhákban nagy szenvedéllyel járnak. A szigetlakók az ő saját segaváltozatukat kis, ritmikus lépésekkel táncolják, amelynek sokkal szövevényesebb a csípőringatása, mivel a táncpartnerek nem érintik meg egymást.
    • A családi események és az esküvők vidám alkalmak, ahol hegedű-, bendzsó-, tangóharmonika- és triangulum játék, valamint dobpergés nyújtja a kamtole zenei aláfestését. A kamtolét a komander kiáltásai irányítják hasonlóan a country vagy western táncokhoz, és a keringő, polka és a kontratánc keveréke. Az esküvőkhöz tartozik továbbá az a hagyomány mi szerint az ifjú párnak egy (szárazföldi) babateknőst ajándékoztak ami a házasság öröklétét jelképezte. Majd a teknős túlélte a generációkat és még ma is ott flangál a szigeten.
    • A Seychelle-szigetek két legismertebb zenésze: Patrick Victor, a moutia költő és népdal énekes, illetve a komoly zenei képzést kapott David Andre. 
    • Az idős népi hősnek, Tonpa-nak a népszerűségét azonban senki nem érte el, aki a seychelle-i bom legendás virtuóza volt
Gasztronómia: Afrikai, angol, kínai, francia, kreol konyha, és az indiai konyha hagyományaiból alakult ki a színes Seychelle gasztronómia. Az egyik legfőbb alapanyag a kenyérgyümölcs, ami a burgonyához hasonlítható de annál egy picivel édesebb. Húsfélék közül használnak Homárt, polipot, disznót, és csirkét bárányt, vagy a marhát. Zöldség és gyümölcsök közül főleg helyben termetteket használnak pl: padlizsánt, lopótököt, papaya-t, banánt, mangót, avokadót.

Kötelező látnivalók:
  • Sir Selwyn Clarke piac: A fővárosban található, gyümölcsöket, zöldségeket, halakat és fűszereket árulnak. Bizonyára egy elég hangulatos piaci élményt nyújt. 
  • Big Ben: Victoria (a főváros) szívében található, és az angolok hagyták itt a megszállásuk ideje alatt, tökéletes mása az Angliai nagy tesójának. 
  • Nemzeti Múzeum: A szigetek történelmét mutatja be, szerintem kihagyhatatlan ha tényleg felakarod fedezni a szigeteket. 
  • Arul Mihu Navasakthi Vinayagar hindu templom: Az egyetlen hindu emlékhely, szintén butaság lenne elsiklani fölötte mert gyönyörű és érdekes a hindu vallás is. 
  • Kot Ma-Ya Exotic Flower Garden: 200 féle trópusi növényt, és orchideákat mutatnak be, illetve teknősökkel, gekkókkal, békákkal, és nyulakkal is találkozhatsz a kertben.
  • Botanikus kert: Itta  kókuszpálma a leghíresebb látnivaló, de egyéb más növényt is felfedezhetsz. Többek között itt nőtt a rekordok pálmája is. 
  • Le Jardin du Roi: Fűszerkert, az importált fűszereinket itt megnézhetjük növekedés közben, illetve lehetőség van Fahéj sorbet kóstolásra amely az itt termesztett fahéjból állítanak elő.
  • Teagyár: Nem kell részletezni, a feldolgozást, és a gyártási folyamatokat szemlélhetjük. 
  • Petite Anse:  Az egyik legszebb, és legnyugodtabb partszakasz, nincsenek áramlatok. 
  • Domaine de Val des Prés: A kreol mesterségeket, gasztronómiát, művészeteket, kézművességet, és a helyi építkezést bemutató falucska.
  • Kreolfleurage Parfums: Ez egy kicsi laboratórium amely egyben parfümmanufaktúra is egyben. Egyedülálló az Indiai-óceán térségében, ugyanis helyi olajokat és alapanyagokat használnak fel az illatszerek készítéséhez melyeket akár a látogatás alkalmával megvásárolhatunk.
  • Round Island:A legjobb búvárhely 
  • Beau Vallon: A vízisportok mekkája
  • Baie Teranay: A legjobb vitorlázóhely
Egyéb érdekesség:
  • Tengeri kókusz: Erről a különleges tengeri kókuszról azt tartják, hogy Éva ezt ehette tiltott gyümölcsként a Paradicsomban.Nem vásárolható meg, és nem vihető ki az országból. Mindenkinek a fantáziájára bízom hogy mire hasonlít. 

Tulajdonképpen összegyűjtötem azokat a dolgokat amelyek miatt szeretnék ide ellátogatni, és természetesen a poszt alján a felhasznált forrásokat megjelöltem kukkantsatok be hozzájuk is még rengeteg érdekesség lakozik náluk! Továbbá Szirmai Gergely az AFK Légió nevű YouTube csatornáján készített a szigetekről egy érdekes videó sorozatot ha még nem láttad ide kattintva megnézheted.

Felhasznált források ahol még többről olvashatsz:

Még összefutunk, 
Fatness

You Might Also Like

0 megjegyzés: