A MyVIP, majd nem olyan rég, a Facebook és egyéb social média megjelenése óta az "idézetes
képek" megjelenése tucatjára nőtt. Igen, jól látod idézőjelben van az "idézetes kép" rész, de ennek oka van, és ez az ok szolgál a mai poszt témájául.
Az emberek előszeretettel kedvelik a Facebook-on fellelhető "Idézetek neked" vagy "Igaz idézetek", esetleg "idezetek.hu" nevű oldalakat, és ezeken a portálokon számukra hatalmas bölcsességgel bíró kliséket olvasnak, majd ezt megosztják az ismerőseikkel akár a virtuális valóságban, vagy olykor személyesen is. Ezzel nem lenne probléma, ha nem siklanának el az idézetek és a klisék közötti eget verő különbség között. Úgy gondolom ideje tisztázni, melyiket mi alapján különböztethetjük meg.
Az elégedetlenségről
Az emberek többsége sajnos elégedetlen a külsejével és a tükör előtt elborzadva áll minden reggel,
azon gondolkozva hogy le kellene adnia pár kilót, vagy mit javíthatna, esetleg rejthetne el akár sminkkel vagy ruhákkal a fürkésző szemek elől. Sőt, néhány esetben megfordul a fejükben a plasztikai műtét bevállalása is. Apró önnyugtatásokkal igyekeznek egy kicsit enyhíteni a fent álló problémájukon, ilyen például:
"Hát jó lesz ez mára, úgysem lesz ez jobb"
vagy
"Szarul nézek ki, de mára elmegy, haladjunk!"
"Kövér vagyok, le kellene adnom 5 kg-t"
Ebben a bejegyzésben egy olyan témakörről fogok írni, ami engem is érint. Arról a kellemetlen
helyzetről lesz szó, amikor úgy érzed, hogy a padlón vagy és valószínűleg nem igazán van fogalmad róla, hogyan szállj le a ragacsos önsajnálat hajójáról amin már utazol egy ideje.
A legfontosabb amit tudnod kell, senki sem tud megmenteni ha te nem akarsz változtatni. Nos, ha szerencsés vagy, akkor megpróbálják a szeretteid, és nagy az esély rá hogy nem járnak sikerrel,de nézzük a jó oldalát legalább megpróbálták. Ha kimarad ez a lépés, akkor ez a poszt neked lesz a leghasznosabb! Vágjunk bele!
Meredten állok a félhomályba borult játszótéren, és nézem ahogyan távolodik az alakja. Nem tudom
eldönteni, hogy örüljek, mert már számtalanszor eszembe jutott hogy jobb lenne mindkettőnknek ha külön utakon járnánk...vagy inkább a nevét sikoltva fussak utána, mert talán ez az utolsó lehetőségem megállítani és helyrehozni a kapcsolatunkat. A büszkeségem a talajhoz láncolta a lábaim, a szemeimen pedig felülkerekedett a férfi allergia. Úgy ömlöttek a könnyeim, mint kislány koromban, bár akkor a barbie után sírtam a boltban. Ha nem kaptam meg, akkor "ott maradt és nem jöhetett velünk haza" a baba. Anya soha nem mondta el miért. Most egy férfi miatt sírok. Azért, aki megtanított hogyan kell szeretni, őszintének lenni, tisztelni, és feltétel nélkül
mellette állni, mint egy társ ha szüksége van rám. Ezúttal pedig azt tanította meg, milyen hibát nem szabad elkövetni, különben egyedül fogsz bömbölni a világban. Szeretném azzal nyugtatni magam, hogy ez csak egy újabb lecke, ez nem lehet más csak egy újabb lejtő a hullámvasúton...Most ő sem jöhetett velem haza...
Nos, ez a poszt a veganizmusról és annak követőiről a vegánokról fog szólni, ugyanis ahogy a címből kiderült nagyon kiakasztott az egyikük.
Néhány ember nem találkozott még ezzel a divatos életstílussal, így megspórolok nekik jó pár percnyi keresgélést.
A veganizmus nélkülözi az állati eredetű termékek használatát a mindennapok során, és alkalmazza a filozófiát miszerint az érző állatok pusztítását és felhasználását be kell fejezni az emberiségnek. A nékülözött tápanyagokat étrendkiegészítőkkel viszik be a szervezetbe. Véleményem szerint, ez a vegetarianizmus tovább fejlesztett verziója.
Félreértés ne essék, nem az alapján fogok megítélni valakit hogy éppen vegán-e vagy sem. Azért vannak pillanatok, amikor kinyílik a bicska a zsebemben. Ez a moment is ilyen volt.
A történetünkben az egyik főszereplő a csoporttársam, akinek az ismerőse vegán. (Manapság szinte mindenki rendelkezik ilyen ismerőssel, mert olyan egyedi.) Elmesélte, hogy az "ismerősnek" most született babája, és a terhesség alatt ugyanúgy élte az életét mint előtte.
Az első bejegyzést mindenki tervezgeti, (olykor hónapokig) hogyan legyen tökéletes. Kíváncsi voltam, mit jelent ez számukra, így a bejegyzés előtt szándékosan rákerestem mit tanácsolnak az öreg motorosok, és amit találtam az kifejezetten elszomorított.
Komolyan az a menő, hogy bemutatkozást, és egy zanzásított tartalmat írsz majd tök feleslegesen készítesz egy "Blogról" és "Rólam" fület...?
